Egy rossz álom után ébredezik a Várkert bazár
2011. november 14. hétfő, 09:45

Október derekán hivatalos és kézzel fogható döntést hozott a kormányzat a Várbazár ügyében (a közlönyben múlt kedden jelent meg), de a legfontosabb részletek nyilvánosságáig még mindig várnunk kell egy napot; keddre hívott össze ugyanis sajtótájékoztatót a vári fejlesztésekért felelős miniszteri biztos, Zumbok Ferenc, a kormányszóvivő Giró-Szász András és a világörökségi városrész kerületének polgármestere, a fideszes Nagy Gábor Tamás.

 

A fejlesztési minisztérium vezetője, Fellegi Tamás nemrég azt közölte, az úgynevezett északi pavilonra és a Vízhordó-lépcsőre megvan már az építési engedély, és kiviteli tervek is rendelkezésre állnak. S hogy most már tényleg lesz is belőlük valami, azt az Új Széchenyi-terv tartalma csak alátámasztani tudja. A Sándor-palota ezredfordulós újjászületésében és a jelenleg is zajló Zeneakadémia-rekonstrukcióban is szerepet vállaló Potzner Ferenc építész-művészettörténészt kérdeztük a nagy lépésről.

 

– Tragédia, ami a Várbazárral történik, pontosabban, hogy nem történik semmi. Csupán a pénztelenség, netán az igénytelenség, vagy a politikai akarat hiánya okozta, hogy idáig fajultak a dolgok?
– A bazár ügye időről időre előkerült, aztán elsikkadt. Az építészek mindenesetre folyamatosan foglalkoztak vele. Magam 1990/91-ben találkoztam először a „feladattal”; a Közti Zrt. csapatának tagjaként készítettünk egy rekonstrukciós tanulmányt a Várkert bazárról. Az épületegyüttes nagyvonalúsága a fölé magasodó várfalakkal már kezdettől lenyűgözött, ezért művészettörténetet hallgató építészként egyre többet akartam tudni a budavári királyi kertek legfontosabb eleméről. Ebben a Közti archívuma is segített, hiszen nálunk készült a Várkert bazár világháború utáni romokból történő újjáépítése, valamint a vele összeépült középkori erődrendszer rekonstrukciója. Ez a terv megmaradt tanulmányszinten, de később lehetőségem adódott, hogy komolyabban foglalkozzak vele.


– Aztán kinyílt a fiók arra a rövid időre, amíg a terveket gondosan belerakják...
– Nem egészen, lett folytatása. 1998-ban a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megbízására építési engedélyezési tervet készítettem a bazár északi lépcsőpavilonjára, a déli kortinafalra és az azzal összeépült Vízhordó-folyosóra, de része volt a dokumentációnak az együttes Lánchídhoz legközelebbi épülete is, az úgynevezett királyi testőrségi palota. A tervezés célja az egykori gyalogos kapcsolat visszaállítása volt a Lánchíd utca és a palota között. Ennek a munkának a folytatásaként, még abban az évben – de már a Várgondnokság Kht. megbízásából – elkészítettük a lépcsőpavilon teljes kiviteli tervdokumentációját, komplex restaurátori munkarészekkel.

– Mi alapján? Fényképek segítségével? Vagy rendelkezésre álltak valahol Ybl Miklós eredeti tervei?
– Nos, a téma kutatásakor felkerestem a Kiscelli Múzeum építészeti gyűjteményét. Az, hogy Ybl lépcsőpavilonról készített feldolgozatlan rajzaiba botlottam, véletlen volt, de kulcsfontosságú abban, hogy az ötvenes évek erődrendszeri rekonstrukciója miatt lecsonkolt pavilon helyreállítható legyen. A tervek elkészültek, de forrás híján a megvalósulás elmaradt.

– 2008-ban a Dísz téri HM-rom kapcsán nyilvánosságra került Kis Péter nyertes terve, amelynek egyes elemei heves vitákat váltottak ki. A Palota-projektben az Ön nevéről is olvashattunk.
– A szerteágazó projekt egyik elemét terveztem én, mely az Ybl Miklós tér és a királyi palota közlekedési kapcsolatainak felélesztésére irányult. Azt a bizonyos ’98-as tervet gondoltuk újra, jó néhány új elemmel. Három dolgot tartottunk szem előtt a feljutás intenzitásán túl: minél több ponton lehessen feljutni az erődrendszeren keresztül, funkciója legyen a kihasználatlan elemeknek, valamint hogy a palota a várfalakon körbejárhatóvá váljon. Elképzelésünket a Műemléki Tervtanács támogatta, és jogerős építési engedélyt is kapott. Ez jelenleg is érvényben van. A tervek az 1998-as elemeken túl tartalmazzák a Várkert bazár kerti teraszáról egy fedett gyalogos és egy mozgólépcső létesítését a Vízhordó-folyosó tetején. Mondok két példát a funkciótalálásra is: a Vízhordó-folyosóba kőtárat képzeltünk el a Budapesti Történeti Múzeum helyhez kötődő anyagából, a Lőportár kihasználatlan, nagyvonalú terébe pedig könyvesboltot és kávézót gondoltunk.


– Tavaly megbízást kapott a budai Vár teljes fejlesztési koncepciójának elkészítésére. Volt szerepe ebben annak, hogy korábban ennyit foglalkozott a világörökségi városrésszel?
– Elöljáróban megemlíteném, hogy az eddig említett palotanegyeden túl a vár polgárvárosi részén, az Országház utcában 2006-ban készítettem rekonstrukciós terveket kiviteli szinten – az MTA Kongresszusi Termére. A helyiség az egykori Országgyűlés Alsó Tábla Terme volt, amelyben egyszer volt ülés. Ez Magyarország legszebb, copf stílusú bálterme. A kérdésre válaszolva: úgy gondolom, a Sándor-palota sikerének és a vári előéletemnek köszönhetem, hogy 2010 januárjában a Budavári Önkormányzat polgármestere, Nagy Gábor Tamás megbízásából foglalkozhattunk a budai Várhegy és a várlejtők hosszú távú fejlesztési koncepciójával. A feladatra csapatot szerveztem város- és közlekedéstervezők, egy urbanista közgazdász, barlangszakértők, művészettörténészek, régészek, tájépítészek, építészek és virtuális 3D-s modell építésében járatos építészek közreműködésével. A koncepció azóta már nyilvánosságot kapott, először szakmai fórumokon, a Magyar Urbanisztikai Társaságban és a Magyar Építész Kamarában. A szakmai köztestületek véleménye szerint a vár hosszú távú, 25-30 éves fejlesztési tervének egyik kiindulópontja lehet az elkészült gazdag dokumentáció, amelyet a kormány döntése szerint jövő májusra kell véglegesíteni.

– Vonatkozik ebből valami konkrétan a Várkert bazárra?
– A tanulmány kiterjed a teljes Várhegyre a Döbrentei tértől a Széll Kálmán térig, illetve az Attila úttól a Fő utcáig, így természetesen a Várkert bazár és a kapcsolódó budavári királyi kertek is beletartoznak. E koncepció keretében konkrét tervi javaslatot tettünk a bazár rekonstrukciójára, annak mértéktartó, új elemekkel való kiegészítésére. 2010 őszén erre a fejlesztési koncepcióra alapozva külön tanulmányt készítettünk a Várkert bazár revitalizációjára szakmai háttéranyagként. Ez a tanulmányterv a műemléképületek és az új beépítés volumeneit tartalmazta, költségbecsléssel és időbeli ütemezéssel. Az építészeti tervek azóta is folyamatos fejlesztés alatt állnak.


– Mit gondol, mik a főbb szempontok az életveszélyes állapotban lévő bazár rendbehozatalakor?
– Egy helyreállításkor mindig „az egész”, vagyis egy tágabb összefüggés felől szemlélve juthatunk helyes következtetésekre: egyfelől a bazár nem szakítható el és értelmezhető a mögötte lévő kertektől, az erődrendszertől, illetve a palotától. A nevében is benne van: a királyi kertek egyik, talán legszebb eleme. Azért fontos ezt hangsúlyozni, mert elképzelhetetlennek tartom a rekonstrukciót az általa határolt kert korhű helyreállítása nélkül! Ez nem azt jelenti, hogy ne jelenhetnének meg mértékkel új elemek. Idén augusztusban készítettük el a budavári királyi kertek revitalizációs tanulmánytervét, így ezzel már másodjára fókuszáltunk a Várkert bazárra. E tanulmány is megvilágította, hogy a királyi palota, annak udvarai, az erődrendszer elemei és a környező várkertek egymásra utaltsága megkerülhetetlen. Kölcsönösen feltételezik egymást.

– Mitől lesz mégis több az új bazár, mint egy drága „kertkulissza”?
– Meggyőződésem, hogy az Ybl- és a Hauszmann-kori állapot mind tejesebb visszaállítása kell, hogy prioritást élvezzen. A lehetséges funkcióknak alapvetően összhangban kell lenniük az együttes történeti topográfiájával, a hely szellemiségét kell megidézni. Ezen funkciók – kiegészítve a megfelelő technikai háttérrel – biztosíthatják a bazár rentábilis működését is. Azt gondolom, hogy helye van a területen kulturális, kulináris, zenei, korszaktörténeti, turisztikai és kereskedelmi funkcióknak egyaránt. Lehetnek itt kis állandó és időszaki kiállítások, kamarakoncertek, előadóestek, vendéglők, kávézók, könnyűzenei koncertek, börzék. Minden minőségnek helye van a területen, csak meg kell találni a helyes arányokat a megfelelő helyen, ezekről hosszasan tudnék beszélni. Ha mindez megvalósul, lesz hova kishajókkal érkeznie a pesti közönségnek a Vigadó térről.Forrás:Bucsy Levente,MNO.hu

 

T-kód a baktövis titka

T-kód a baktövis titka több sztárnak új bevált öregedés gátló csodaszere. Tudj meg többet a T-kód baktövis termékekről>>>  A T-kód kutatócsoport által Magyarországon fejlesztett különleges termékcsalád.


yeni kliplervideo izlealbum indirCetYoutubewallpapershd wallpaperssarki sozlerimuzik dinle lyrics video izle muzik dinle muzik
sex hikayeleri sex hikayeleri r57 shell,c99 shell sex hikayeleri
sex hikayeleri